Nyomtatás

 

Megható és felemelő érzés volt a hajnali csillagok fénye alatt Isten áldásával útra indulni. Kiskőrösről a katolikus plébános áldott meg bennünket, céljainkat és a kenyeret, melyet utunk végeztével fogyasztottunk el. Az égiek egész nap esőt bocsátottak ránk, de ez nem árnyékolta be a nap szépségét és célját. Családommal együtt tettük meg ezt a különös zarándoklatot, gyermekem és férjem társaságában.
Azokat az érzéseket és megtapasztalásokat nem lehet megfogalmazni, melyek átjártak egész lényemet, ezt át kell érezni. Gyermekem volt az egyetlen, aki képviselte korosztályát és az volt az érzésem Ő jeleníti meg a jövő boldog nemzedékét. Olyan méltósággal, életkorát meghaladó figyelemmel, türelemmel töltötte velünk a "vándorlást", mely engem is ámulatba ejtett.
Családom nevében köszönöm ezt a lehetőséget a szervezőknek, Isten áldását kérem nekik és erőt jövőbeli zarándoklat szervezéséhez.
Béleczki Mónika (Soltvadkert)

Nagyon jól éreztem magam, annak ellenére, hogy nem volt könnyű az út és az időjárás sem volt mindig kegyes hozzánk a nap során. Nagyszerű volt a szervezés, és a helyieknek a gondoskodása, vendégszeretete is erőt adott nekünk, hogy folytatni tudjuk az utunkat. Lélekemelő tanításokban, jelenésekben volt részünk a résztvevők fegyelmezettségének, áldozatvállalásának köszönhetően. Az ország különböző részeiről érkezett zarándokok igazán összekovácsolódtak az út során, mindenki teljesíteni tudta az általa vállalt 33 kilométert.
Kovács Ágnes (Törökszentmiklós)

Számomra rendkívüli volt a zarándoklat, már az is ahogy odakerültem. Augusztusban voltunk Apajpusztán a MOGY-on és ott a gyógyító faluban egy kedves gyógyító hölgy, azt tanácsolta nekem, hogy menjek el egy zarándokútra. Pár nap múlva nézegettem az interneten, hát mit mondjak, rengeteg van. Számomra lehetetlennek tűnt bármelyik is. Magamban morgolódtam, hogy ezt nem tudom kivitelezni. Másnap kinyitom a leveleimet, és ott volt a felhívásotok a zarándoklatra. Nekem Isteni beavatkozásnak tűnik. Egyszerűen elém tették, tessék, itt van! Menj! Indulás előtt való nap még a cipőt is megkaptam hozzá! Egyetlen vízhólyag nélkül megjártam a 33 km-t. Ezek miatt, az előzmények miatt is nagyon vártam, de amit ott kaptam az egy életre szóló élmény marad. Maga a történet, amit Ilona által megkaptunk /amit részben ismertem/ felejthetetlen és egyben olyan energiákat mozgatott meg és kaptunk, ami életre szól. Nagyon elfáradtam, de minden fáradtságot megért a zarándoklat. Én azt vettem észre, hogy azon kívül, amiről a zarándoklat szólt, még többünknek volt valami „terhe" amiért jött. Nekem is. Ez az út erőt adott, hiszen megjártam bármilyen nehéz volt és talán a problémámat is meg tudom majd oldani. Kérem ehhez Isten segítségét. Felemelő és életre szóló élmény volt! Szeretnék jövőre is részt venni, ha lehetőség lesz rá. Köszönöm mindegyikőtöknek akik szerveztétek! Áldás rátok!
Hernádiné Riba Ilona (Paks)

Ha az embernek felülről jövő elhívása van, akkor mindegy, hogy esik az eső, fúj a szél, hideg van. Csendes Istentől eredő benső béke és nyugalom szállja meg a lelkét, mert érzi, tudja, hogy a helyén van.
Az Úr csodálatos szervező és olyan zarándoktársakkal ajándékoz meg, akiken ugyanazt érezzük, amit magunkban is megtapasztalunk, még ha azelőtt soha nem találkoztunk is.
Fazekasné Sejben Veronika (Kiskunhalas)

Nagyon nagy megtiszteltetés volt részt venni az általad szervezett zarándoklaton. Nagyon jól éreztem magam, mert olyan volt, mint egy nagyon jó családban lenni. Mindenki nagyon barátságos volt, és mintha régi jó ismerősök lennénk, úgy telt el a nap. Ha a Kárpát-haza minden lakója így viszonyulna egymáshoz, akkor annyira szép lenne itt az életünk. Remélem így lesz, mert egyre többen vagyunk, akik vágynak rá és tesznek is érte. Köszönöm a lehetőséget és remélem jövőre ismét ott lehetek.
Csahóczi Margit (Paks)

Közel 40-en gyűltünk össze, hogy Szent Imre hercegünk vélt utolsó útját bejárjuk. Selymesről indultunk hajnalban. A hangulat már ott emelkedett volt. Utunkat papi áldással kezdtük. Az esős, szeles nap sem tudta megnehezíteni utunkat. Szinte szárnyakat kaptunk, egymást töltöttük fel energiával. Hol imádkozva, énekelve, hol hallgatva, magunkba nézve tettük meg vállalt utunkat a Csonka toronyig. Zarándok utunkat szentmisével és toros vacsorával zártuk Soltszentimrén. Tudva-tudjuk, érezzük, hogy jövőre újra találkozunk. Végig járjuk utunkat, közelebb kerülve szent őseinkhez és önmagunkhoz.
Árvai József (Kaposvár)

A zarándoklat részemről egy felajánlás volt: a hazáért, a fiatalságért, az összefogásért, a múltunk ápolásáért.
Remélem, az Égiek érzékelték, hogy én is, és a csoport is dacolva az időjárással - esővel, széllel birkózva-, haladtunk utunkon. Énekek, imák, sóhajok, gondolatok szálltak és szóltak lelkünkből, kértük az áldást jelenünkre, jövőnkre.
Számomra maradandó élmény volt, hogy a középkori Cebe települése helyét megismertem, az egykori templom dombjánál álltunk és emlékeztünk a múltunkra.
A soltszentimrei pusztatemplom látványa nekem megrendítő, az ott elhangzott énekek, versek megindítóak, de Soltszentimre központjában található Szent Imre szobor gyönyörűsége lenyűgöző volt. A tavalyi zarándoklaton a távolság 1/3 részét, idén a 2/3 részét vállaltam, bízom benne, hogy egyszer sikerül az utat végig megtennem!
Köszönöm ezt a napot a szervezőknek!
Boldoczki Sándorné (Kiskőrös)

Az induláskor nagyon kegyes volt hozzánk az idő, a felkelő Napban kezdtük utunkat, Boldogasszony ölelésében. Később volt részünk Égi Áldásban is, de ez csak megerősített bennünket a küldetésünkben és az áldozat vállalásunkban. Gyönyörű helyeken mentünk keresztül és minden pihenőnél helybeliek fogadtak minket, egy kis kedvességgel. Az utolsó kilométereken pedig kegyes lelki tisztításban is részesültünk. A Szent helyen, a romtemplomnál és később az engesztelő szentmisén is találkozhattunk Szent Imre erejével és szellemi nagyságával, aki az egész napos utunkon végig kísért minket és szellemi tanításban is részesítette a zarándokokat. A szeres vacsorát pedig családias és baráti hangulatban fogyaszthattuk el, méltó zárásként az áldozatos és felemelő nap végén. Külön köszönet a szervezőknek és a résztvevőknek, akik egy igazi egységet alkottak és Szent Imre szelleme által vezetve teljesítették a küldetésüket.
Kovács Krisztián (Budapest)